2011. május 10., kedd

Közel a cél

Furcsa érzés, amikor az ember álmai kezdenek valóra válni.
Azt gondolom, minden valamilyen okkal történik, és minden, amit kapunk az élettől az azért van, mert azt érdemeljük. 4 hónap. Napra 4 hónappal a Madridba érkezésemtől számítva el fogok kezdeni dolgozni, ugyanis találtam munkát. Sikerült! Nyilván a sok rágódás, önmarcangolás, valamilyen okkal történt, meg kellett tanulnom apróbb dolgokat is értékelni, meg kellett tanulnom az A-terv mellé B, C, D, E terveket is készíteni.
Nagyon nagy szerencsém van, hogy olyan barátaim olyan családom és egy olyan szerelmem van, akik mindvégig hittek abban, hoyg a terv jó, hogy sikerülni fog és hittek bennem. Talán ez a hit bennem, ami vitt idáig, mert bevallom, volt úgy, hogy már én magam kezdtem kételkedni magamban. Annyi kudarc, keserűség ért ez alatt a majd 4 hónap alatt, és olyan kevés pozitív megerősítés...nagyon feladta a leckét az önbecsülésemnek. És én mégis valahol a lelkem mélyén mindvégig hittem, hogy sikerülni fog. A legrosszabb az volt, amikor húsvét után visszaérkeztem. Nehéz feldolgozni, amikor az ember legszűkebb környezetéből jönnek a negatív hangok, a kételyek, (még akkor is, ha ezeket a féltés szüli) és nehéz akkor emelt fővel azt mondani: TUDOM, hogy sikerül. Már éreztem a kedvező széljárást mikor húsvétkor Magyarországon voltam, és éreztem, hogy ennek sikerülnie kell, ennyi "áldozat" nem lehet hiába! (és itt most nem az anyagi nélkülözést értem, szerencsémre abban nem volt most részem).
Tehát találtam munkát. Pontosabban: felvettek:-)
Hogy ennek miért örülök? Azért, mert ahhoz, hogy valóban nagy lendülettel merjünk belevágni egy üzletbe kell egy biztos háttér. Kell egy rendszeres bevétel, bármekkora is legyen az, ami akkor is van, amíg felfut az üzlet. Az üzletet szeretném minél stresszmentesebben csinálni, és nekem az nem férne bele, hogy napi szinten olyasmin aggódjak, hogy muszáj napi 5-6 kutyát lenyírnom, hogy fizetni tudjuk az albérletet. Szóval most meglesz ez a biztos háttér, és bátran, nyugodtan tudunk koncentrálni az üzlet részére. Remélem, hamarosan már CSAK az üzlet részére kell koncentrálni, ez azt jelentené, hogy az üzlet annyi munkát adna nekünk, hogy nem kellene emelett még mással is foglalkozni.
Egyelőre azonban ráléptünk egy útra, ahol már látszik a cél. Nem homályosan, hanem tisztán.
Mielőtt hazautaztam, ez volt az utolsó állásinterjúm, mondták, hogy sürgősen kell az ember, de megtanultam, hogy a sürgősen itt a következőt jelenti: Behívnak sürgősen egy interjúra, ha nem tudsz menni az általuk megadott időpontban, akkor buktad is az állást. (tudom miről beszélek: magyarországi tartózkodásom alatt két állást buktam el emiatt, hogy azt mondtam, nem tudok bemenni csak 5-én interjúra). Azonban az interjú után közlik Veled, hogy néhány hét (!!!) múlva majd válaszolnak. Amikor egy nappal a Magyarországra utazás előtt voltam az interjún, és ott azt modnták, hamarosan jelentkeznek, nem vettem őket komolyan. Aztán csak felhívtak. Igaz, akkor még Magyarországon voltam, és amikor mondtam, hogy 5-én tudok menni interjőra, azt modta a lány: nyugi, nem baj megoldjuk. Amint megérkeztem Barceolába felhívtam, de kiderült két napos tanfolyamon van. A barcelonai interjú után visszaérve Madridba már el tudtam érni, és hétfőre le is szervezett egy interjút. Itt jegyzem meg, hogy a volt kolleganőmet (Katát) a hálám örökké üldözni fogja, mert kellett egy kis francia "refreshment" az interjúra, mivel egy része franciául volt. Ennyire még nem izgultam egy állásinterjún: egyszerűen úgy éreztem, hogy "most vagy soha". Nem lett volna időm/energiám újabbakra, elegem volt már a fejvadászokból és az unalomig ismételt bullshitekből ami egy ilyen interjún elhangzik, hogy aztán a "köszönjük, majd értesítjükkel" legyek boldog. Az interjú alatt meglepetésekben volt részem: a legfeltűnőbb az volt, hogy először éreztem azt, hoyg ezek tisztelnek. Komolyan olyan érzésem volt, hoyg lesik minden szavam, tényleg érdekli őket az, amit mondok. Nyilván ez szólt a tapasztalatomnak, illetve, hogy a cég az most fog azon keresztülmenni, amit én már többször átéltem: az év végével elviszik a munkájukat. De addig van ez a pozi. És ez nekem nagyon is jó. A francia résznél, nagyon magabiztosan vártam a kérdést, hogy mondjuk hogy kell számlát könyvelni, mivel egész nap ezt tanultam. Olyan profin tudom elmondnai franciául a számlakönyvelést, hogy csak na! Ehhez képest azt kérdezte a srác, hogy érzem magam madridban....öööö....hát össze kellett szednem magam, és rendesen elbizonytalanodtam az interjú után emiatt. Persze a szokásos "majd értesítjük"-el búcsúztak, de legalább azt hozzátették, hogy a héten szólnak majd. Nem pár hét, hanem ezen a héten. Kiérve jól éreztem magam, azt gondoltam, ha nem vesznek fel, akkor az csak a francia hiányosságaim miatt lesz. Hazafelé felkaptam vacsorára egy Snackbokszot, illetve Burger menüket, éljen a zsírégetés jelszóval:-)
A Szackboxal megint megjártam: már rutinosan sznákbokszot mondtam az eladónak, de nem sikerült megértenie...na, ettől jobban elbizonytalanodtam, mint az interjún...most akkor mi van? Hogy mondjam még el neki? Sem angolul, sem spanyol akcentussal nem érti? És akkor kimondta a varászszót: "ESZNÁKBOKSZ" Aha! Akkor a jövőben már az E-betűt is elé kell tennem...
Alighogy hazaértem és lepakoltam a cuccomat csörgött a telefon: a fejvadász csajszi volt az. Először nem értettem mit mond, illetve úgy értettem rossz hírei vannak, de aztán lassan, nagyon lassan eljutott az agyamhoz a hír: SZERZŐDTETNI AKARNAK! Méghozzá 16-i kezdéssel! A fizu sem rossz, persze mindennél van jobb, de én ezzel is elégedett lehetek: annyit fogok keresni itt könyvelőként-koordinátorként, mint Magyarországon kersetem 22 ember vezetésésrt, mindemellett 107 ország könyveléséért feleltem. Azért ez nem rossz! itt csak egy országért felelek + a projectet kell támogatnom.
De persze ez most rengeteg ügyintézést is von maga után.
Ma reggel elrohantam az Oficina de Seguridad Socialba (Társadalombiztosítás), és csináltattam TBszámot. Maga a művelet kb.15 percet vett igénybe. Nyomtatványkitöltés, sorszámhúzás, profizmus a köbön, még akkor is, ha spanyol tempóval dolgoznak. Ha belegondolok, hogy spanyol tempó mellett volt 15 perc alatt a kezemben a TAJ szám, akkor nem mindennapi infrastruktúrájuk lehet a háttérben: valószínűleg arról van szó, hogy olyan informatikai rendszerük van, amibe elég 1 adatot berögzíteni, és azonnal kidob minden infot, és csak rá kell kattintani a TB regisztrációra és kész is van. Nem anyja neve 3 példányban, meg napokig sorban állni mindenféle papírral meg egyik helyről a másikra szaladgálni....
Miután megvolt a TB számom is, elmentem számlát nyitni. A bankokat már tavaly júliusban is nézegettem, amikor Axelnak készítettem egy összehasonlító mátrixot a szolgáltatásokról és az árakról Akkor Ax a BBVA-t választotta (és jól döntött) mert amelett, hoyg inygenes a szolgáltatásuk, még egy kis LCD tv-t is kapott túlük ajándékba, amiért odautaltatja a fizuját.
Sajnos az ingyenes szolgáltatású bankoknál most nem volt ilyen akció, én meg úgy döntöttem, inkább lemondok az ajándékokról, de nem szeretnék banki szolgáltatásért fizetni. Spanyolországban ugyanis számos olyna bank van, aki azt modnja: utald ide a fizudat és MINDENT ingyen kapsz tőlünk. Értsd: szálavezetés, kártya, utalások, beszedések, pénztári műveletek, devizaműveletek (utalás is!), csekkek, pénzküldés, pénzfelvétel automatákból...
Szóval én is választottam bankot: a Santandernél nyitottam számlát. A bankfiókban több életnagyságú Fernando Alonso is volt, mivel a Santander a Ferrari egyik főszponzora, de aztán nem nála nyitottam meg a számlát, hanem Rafánál. Rafa a csinognyik mintapéldánya: 30-as agglegény tövig rágott körmökkel, aki akkurátusan és precízen nyomtatja ki a papírokat, majd szépen le is pecsételgeti mindet. A számlanyitás tovább tartott, mint a TB, de legalább elinétzem a netbankot a kártyát és gyakorlatilag mindent.
Most már minden adott ahhoz, hogy elkezdhessem a valódi új életemet: csak Jani és az állatok hiányoznak, de ők is megérkeznek a jövő héten. Akkor teljes lesz minden. Jani nélkül csak félember vagyok, tehát ő kell, hogy teljes életem lehessen. Addig meg keresek egy albérletet, mert elvégre kell nekünk majd a hely, hiszen két kutya, egy macska lesz mellettünk :-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése